A Göcsej TA által megírt és támogatást nyert Gyümölcsészháló című pályázat keretében 2016 év elején kaptunk odúkat, etetőt, madáritatót is. Mint bemutatókert, vállaltuk, hogy még tavasz előtt kihelyezzük és legalább az első 5 évben megfigyeljük és dokumentáljuk, hogy használták e a madarak őket, és milyen fajok költöttek bennük. Januárban helyeztük ki a berendezéseket, és egész évben lelkesen figyelte a család a madarak mozgását.

Az „A”-típusú odúból (bejárati nyílás átmérője 28 mm) 3 db-ot kaptunk, melyek közül egy teljesen üres volt, egyben volt némi alapanyag összehordva, de nem költöttek benne, egyben viszont a tenyészidőszakban kétszer is költött egy széncinege pár.

A „B”-típusú odúból (bejárati nyílás átmérője 32 mm) 3 db-ot kaptunk, melyek közül egyben volt alapanyag, de nem költöttek benne, egyben egyszer, és a harmadikban pedig kétszer is költött egy széncinege pár.

A „C”-típusú odúkból (bejárati nyílása szögletes) 2 db-ot kaptunk, melyek közül az egyikben volt alapanyag, de nem költöttek benne, a másik pedig üres volt.

A „D”-típusú odúkból (bejárati nyílás átmérője 45 mm) 2 db-ot kaptunk. Ezeket nagyobb madarak részére ajánlják, de ezzel a rámenős széncinkék és verebek mit sem törődtek. Az egyiket egy verébpár töltötte csurig, a másikban egy széncinege pár lelt tágas otthonra.

A veréblakótelepnek csak egyik lakását foglalta le egy széncinke, a többi négyben csak próbálkoztak a verebek fészket rakni, de lehet, hogy a cinkét zavarta az állandó veszekedésük.

A kis odúkon túl kaptunk fülesbagolynak kosarat, kuviknak egy jó nagy hengert, macskabagolynak egy méretes odút és gyöngybagolynak egy nagy ládát. Falunkban nem hemzsegnek az említett bagolyfélék. Azért helyeztük ki ezeket a költő alkalmatosságokat, hátha bevonzanánk őket. Sajnos mindegyik üres volt.

Fontos megemlítenem, hogy már a berendezések kihelyezésével járó munkálatok is nagy tapasztalatokat rejtettek. Rá kellett jönnünk, hogy nagyon fontos a megfelelő erősségű kötözőanyag a rögzítésükhöz, nehogy a költési időszak közben szakadjon el. Számolnunk kell a szél okozta mozgással, ami kikezdheti a köteleket és eltörheti a drótot is.

Nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy a fészkek alapanyaga egy ekkora területen is mennyire függ a közvetlen közelben fellelhető anyagoktól. Volt a patakpartnál olyan fészek, melynek jó része nádbugából állt. Akadt a ház környékén olyan fészek, melynek jó része a téglán növő moha és háziállatok szőre volt. Egyben mindegyikre együttesen jellemző volt, hogy rengeteg madártollat építettek bele, melyek forrása elég rejtélyessé tette, milyen távolságokra képesek elrepülni csak azért, hogy tollhoz jussanak.

Összességében nagy élményt nyújtott nekünk és gyermekeinknek is, hogy ezek a költőhelyek jobban ráirányították figyelmünket a nálunk élő, kertünkben menedéket és élelmet találó segítőinkre. Megfigyelhettük közelebbről a szülők serény gyűjtőmunkáját, hallgathattuk az odúból kiszűrődő fiókacsipogást. Úgy gondolom, hogy ezek a tapasztalatok segítenek minket, hogy átlátva jobban az életciklusukat, tevékenységüket, egyre tudatosabban fogjuk tudni meghozni döntéseinket a kertünkben és környezetünkben ránk váró feladatokkal kapcsolatosan. Köszönjük még egyszer a Göcsej TA-nak a lehetőséget.